Egy számítógép összerakása nem könnyű feladat. Rengeteg dologra kell odafigyelni az alkatrészek kiválasztásánál, sokan teljesen reménytelennek is érzik az egészet. Szívesen belefognának, azonban nem tudják hogyan kezdjenek neki. Esetleg még ismernek is pár alkatrészt azonban félnek attól, hogy kihagynak valamit. És ha még meg is van mi minden kell a számítógépbe akkor mi alapján válasszanak? Nézelődnek a neten és lassan belezavarodnak a sok ismeretlen kifejezésbe, mint a memóriasebesség, GHz, cache, órajel és társaik. Végül feladják és vagy megbíznak valakit, hogy keresse meg számukra az alkatrészeket és rakja össze a gépet, esetleg vesznek egy előre összerakott gépet. Ezt az útmutatót nekik készítettem. És mindenki másnak is, aki szeretne megtudni egyet s mást a számítógépek felépítéséről. Az egyes alkatrészek jellemzésekor próbáltam törekedni a közérthetőségre, kiemelni legfontosabb paramétereiket. Nem állítom, hogy a cikk végére számítógépes szakértő leszel, azt viszont igen, hogy tisztában leszel az alkatrészvásárlás szempontjaival.

Még mielőtt belekezdenénk, hadd adjak egy rövid útmutatót a cikkhez. (Ha türelmetlen típus vagy át is ugorhatod.) A cikk során végig fogunk menni az alkatrészeken, kezdve a belsőkkel (nagyjából fontossági sorrendben) majd eljutunk a külső perifériákig, mint a billentyűzet, monitor és társaik, miközben megmutatom a legfontosabb választási szempontokat egy-egy rövid magyarázat kíséretében. Emellett egy-két hasznos gyakorlati tanácsot is próbálok adni. A cikk végén pedig 3 + 1 előre összeállított gépet is megmutatok, részletesen elmagyarázva hogyan válogattam hozzájuk a komponenseket. Végül, de nem utolsó sorban, szeretnék szót ejteni a cikkben megtalálható linkekről. Ezen bekezdés alatt található egy tartalomjegyzék, amivel a cikk fontosabb pontjaira lehet eljutni, szóval, ha valaki nem kíváncsi az összes alkatrészre, hosszas tekergetés helyett elég csak egyet kattintania. Emellett minden komponens ismertetője után még két link, amiből az egyik az oldal tetejére hoz. A másik a pedig átvisz a webáruház azon pontjára, ahol kedvedre böngészhetsz a különböző alkatrészek között, amit a leírásukban elhelyezett táblázat is segít, melyen a cikkben ismertetett paraméterek egységesítve vannak feltüntetve, megkönnyítendő azok összehasonlítását.

Kellemes olvasást kívánok!

Tartalom:

• A processzor
• A videókártya
• Az alaplap
• A RAM
• Az SSD
• A HDD
• A tápegység
• A gépház
• Gépház hűtés
• Processzor hűtés
• A monitor
• Az egér
• A billentyűzet
• Fejhallgató
• Webkamera
• Belépő szintű számítógép
• Közép kategóriás számítógép
• Felső kategóriás számítógép
• Home office setup

A processzor

A processzor vagy CPU (Central Processing Unit – központi feldolgozó egység) a számítógép agya, ő vezérli az utasítások értelmezését és végrehajtását. Nélküle egyetlen számítógép sem működőképes. A processzor esetében 14 olyan tulajdonság van amire érdemes figyelni a kiválasztásánál.

Alap órajel

A processzor alap órajele azt mutatja meg, hogy a processzor hány műveletet képes elvégezni másodpercenként. Alapmértékegysége a Hz (hertz), de mivel egy processzor milliárdos nagyságrendben képes elvégezni műveleteket, így jellemzően az órajelet GHz-ben (gigahertz) adják meg. Egy GHz egymilliárd műveletet jelent másodpercenként. A mai számítógépek átlagos alap órajele 2 és 4 GHz között van.

Magok száma

A processzor magjai gyakorlatilag mikroprocesszorok a CPU-ban, lehetővé téve, hogy a processzor több felé ossza a feladatait. A régebbi processzorok komoly hátránya volt, hogy egyszerre csupán egy feladatot műveletet tudtak végezni. Mára már a processzorok többsége több, jellemzően 2-8 maggal rendelkezik. Általánosságban elmondható, hogy a több mag megkönnyíti az alkalmazások egyszerre történő futtatását és a köztük való váltogatást. Irodai, otthoni felhasználásra a 2-4 magos, játékra inkább a 6-8 magos CPU-k ajánlottak. A 10 vagy több magos processzorok előnyei inkább csak videószerkesztés, renderelés és hasonló, nagy számítási kapacitást igénylő feladatoknál jönnek elő.

Szálak száma

A processzorban található szálak a CPU magjainak virtuális megfelelői. Feladatuk a processzor által elvégzendő műveletek több felé osztása és egyszerre történő elvégzése. A szálak száma a régebbi szériás, illetve a belépő kategóriás processzorok esetében megegyezik a magok számával. Az újabb CPU-k esetében a szálak száma általában a magok számának kétszerese (bár ez alól vannak kivételek). Ez annak köszönhető, hogy a processzorok többsége fizikai magonként két virtuális szállal rendelkezik. Munkára, otthoni használatra tökéletesek 2-4 szálas processzorok (ezek jellemzően 2-4 magosok, vagyis CPU magonként egy szállal rendelkeznek). Játékra 12-16 szálas CPU-k ajánlottak (6-8 mag, itt már jellemzően két szál jut egy magra). Videószerkesztés, renderelés és hasonlókra pedig ott vannak a 20 vagy több szálas processzorok (10+ mag).

Órajel túlhúzás

A mai processzorok jelentős része rendelkezik az órajel túlhúzási lehetőséggel. Ez az alap órajel jelentős megemelését jelenti, akár 1.5-2 GHz-el (gigahertz) is. Ez jelentősen megnöveli az egy másodperc alatt elvégezhető műveletek számát, ezzel növelve a teljesítményt. Azonban az órajel túlhúzásától drasztikusan megnövekszik a CPU áramfogyasztása (akár meg is duplázódhat) és a hőmérséklete is drasztikusan megemelkedik, ezért mindenképpen gondoskodni kell a megfelelő hűtésről. (Kattints ide, hogy a processzor hűtésekről szóló részhez ugorj.) Az átlagos túlhúzott processzor órajel jellemzően 3.5 és 5 GHz között van. Léteznek kifejezetten túlhúzásra épített processzorok, amik alap órajele esetenként a túlhúzott felét sem éri el.

Támogatott memória típus és maximális támogatott memória

A memória, avagy RAM típusa és mérete határozza meg azt, hogy a számítógép mennyi olyan adatot képes tárolni, amit közvetlenül a processzor rendelkezésére tud bocsátani. Ezek az adatok csak rövid távon vannak tárolva, a számítógép kikapcsolása után elvesznek. Na de miért is van szükség minderre? Például azért, mert amikor filmet nézel az internetről (Netflix, HBO) vagy bármilyen programot használsz, az összes ehhez szükséges adat ebben a memóriában tárolódik, így a processzor gyorsan hozzáférhet. Amennyiben a számítógéped nem rendelkezik elegendő memóriával, az jelentősen lelassítja a gépet, mivel annak folyamatosan a merevlemezről vagy az internetről kell megszerezni az információt a közvetlen memória helyett. A memória bővíthető, vagyis, ha kevesled a RAM-od méretét, akkor még rakhatsz bele. Minden processzornál meg van adva egy maximális memória méret, ami fölé nem lehet menni. Ez jellemzően 128, 256, esetleg 512 GB (gigabájt) ami jóval több a szükségesnél. Mindennapi felhasználásra 4-8 GB, játékra 16-32 GB memória ajánlott. Emellett fontos még a támogatott memória típusa is. Ez lehet DDR3, DDR4, vagy DDR5. A DDR utáni szám a memóriatípus generációját jelöli, a nagyobb szám értelemszerűen az újabb generációt jelenti. A mai processzorok nagy része DDR4-es memóriát használ. A DDR3-as RAM a belépő kategóriás, míg a DDR5-ös a felsőkategóriás CPU-knál fordul elő. (A RAM kiválasztásának szempontjairól tudj meg többet ide kattintva.)

Integrált grafikus processzor

Egyes CPU-k integrált (beépített) grafikus processzorral érkeznek, aminek köszönhetően nem kell külön videókártyát venni a számítógép használatához, mivel anélkül is képes a processzor képet megjeleníteni. Habár az integrált grafikus processzor kielégítő lehet mindennapi használatra, játékra vagy komolyabb grafikai feladatokhoz (renderelés, videószerkesztés) érdemes különálló videókártyát venni. Az integrált grafikus processzor emellett hasznos lehet még a különálló videókártya meghibásodása esetén is, mivel ennek segítségével továbbra is lehet képet megjeleníteni. Az Intel processzorok általában Intel HD Graphics vagy Intel UHD Graphics elnevezésű grafikus processzorral rendelkeznek, míg az AMD CPU-k általában Radeon Vega Graphics-al érkeznek.

L3 cache

Az L3 cache [ kæʃ ], magyarra legjobban gyorsítótárként fordítható. Feladata a processzor aktuális feladatához szükséges adatok ideiglenes tárolása és kiszolgálása a magok számára. Emellett létezik L1 és L2 cache is, de ezek csak egyszerre egy magot tudnak kiszolgálni, így a modern processzorokban az L3 cache a fő érték. A cache méretét MB-ban (megabájt) szokták megadni és jellemzően 2-től 20 MB-ig terjed. A gyártók általában odafigyelnek arra, hogy a megfelelő mennyiségű cache kerüljön a processzoraikba.

Foglalat típusa

A foglalat típusa az alaplapba való beillesztéskor lesz jelentős. A különböző gyártók különböző foglalat típusokat használnak, a két leggyakoribb az AM4-es és S1200-as foglalat. A foglalat típusok jelentőségéről bővebben az alaplapoknál lesz szó (odaugráshoz kattints ide).

Fogyasztás és gyártási technológia

Fontos még a CPU fogyasztása is, ez jellemzően olyan 70 és 140 W közé esik óránként. Itt érdemes még megemlíteni a gyártási technológiát is, mivel ez is befolyásolja a processzor fogyasztását. Minden processzor több milliárd tranzisztorból épül fel, ezek végzik el a CPU számítási műveleteit. Minél kisebbek a tranzisztorok, annál kisebb a processzor fogyasztása. A gyártási technológia alatt a tranzisztorok méretét értjük. Ezt nm-ben (nanométer) adják meg, ami a milliméter egymilliomod része. A jelenleg kapható processzorok gyártási technológiája 7 és 14 nm közé esik. Azonban nem csak ez az egy paraméter befolyásolja a processzor fogyasztását. A magok száma és az órajel nagyobb súllyal esik latba a fogyasztás meghatározásakor.  Általános szabály, hogy minél több magos és gyorsabb egy processzor annál többet fogyaszt.

Gyári hűtés

Egyes CPU-k gyári hűtéssel érkeznek, míg másoknál erről külön kell gondoskodni. A gyári hűtés előnye, hogy biztosan megfelelő a processzorhoz és már általában arra felszerelve érkezik. A CPU hűtése nagyon fontos feladat, aminek elmulasztása a processzor tönkremeneteléhez vezet. (Ha többet akarsz megtudni a processzor hűtésekről, akkor kattints ide.)

Processzor világítás

Néhány processzor RGB világítással érkezik, amit a gyártók a hűtőventilátorra szoktak szerelni. Ennek semmilyen gyakorlati haszna nincs, szimplán csak jól néz ki, bár ennek kiélvezéséhez átlátszó falú gépház szükséges. A világítást a gyártó honlapjáról letölthető alkalmazással lehet irányítani.

Legnagyobb gyártók

A két legnagyobb processzorgyártó cég az Intel és az AMD. Az Intel processzorai jellemzően magasabb órajelet és túlhúzott órajelet kínálnak, míg az AMD több maggal rendelkező CPU-kat gyárt. Az Intel CPU-k nagy hiányossága a gyári hűtés hiánya a termékeik nagy részében, viszont a legtöbb processzoruk rendelkezik integrált grafikus processzorral, ellentétben az AMD-vel, ahol ritka a beépített grafikus processzor, helyette azonban a legtöbb CPU gyári hűtéssel érkezik, sőt néhány még RGB világítást is kapott.

Processzoraink nézegetéséhez kattints ide.

Az oldal tetejére való ugráshoz pedig ide.